Hegyláb

Tárgy: Hegyláb Szomb. Feb. 27 2010, 17:18

[Only admins are allowed to see this image]

A smaragd erdők mögött feszül a látóhatárt beterítő Morgó Bérc.
Noha nevében csak egy hegy szerepel, ez egy komplett hegység láncolatot takar, ami Mérföld ezreken húzódik keresztül. Itt-ott alacsonyabb hegycsúcsok nyúlnak a végtelen kék ég felé, míg máshol a felhőket marják cafatokká a csipkés ormok. Az ember a hegy lábánál feltekintve elenyészően aprónak érezheti magát. Ám ez az érzése csak fokozódik, ha megindul felfelé, végtelen, és talán utolsó útjára. Hihetetlen mélységek, és magasságok veszik körbe a zarándokot, ki erre téved. Az utolsó életre utaló nyomot a hegység lábánál találhatja. Egy magányos tornyot, amit az itteniek csak Árnyak Házának hívnak.
A Bérc a nevét a rengeteg kőomlás morgásáról, és itt-ott a hegy mélyében tevékenykedő törpékről kapta, akiknek kalapálása, és sziklavájása bizony olykor kihallatszik. Pedig bizony az egész hegylánc nem más, mint a Sziklafiak végtelen városa. A Hegyben mély alagutak, labirintusok, tárnák, csarnokok, mi több, komplett városok kaptak helyet. Ám kevés olyan „nyurga” él, aki valaha is bebocsátást nyert volna a törpék fővárosába. Kargarathba. Hogy ez merre van a hegyen belül? Ezt csak a Szikla Fiai, és Leányai tudják. Senki más.

Hozzászólások száma : 17 Join date : 2010. Jun. 30.

Még nincs sok ideje, hogy S'wor megközelítette a Sárkány vonulatot, tulajdonképpen, ha visszanéz, még láthatja is a hegy lábát, melyen elindult felfelé. Egy viszonylag könnyen járható utat választott, nincs szüksége kapaszkodásra sem, kényelmesen sétálhat felfelé kissé előredöntött testtartással. Célja egyenesen az Illumian folyó eredési helye. Szerencséje van, hogy viszonylag keleti részéről ered a vonulatnak, előre láthatólag nem kell túl messze mennie, hogy célját elérje. Ahogy az első lehetőségnél bevág a hagó felé, habár még viszonylag magasan, egy kis útszerű kiugrón a hegyből, eszébe jut az utasítás, melyet céhétől kapott. Vizsgálja meg a folyó forrását, nézzen körbe.
~Nah remek. Már nem is fejvadász vagyok, hanem felfedező.~ Morgolódik kicsit magában még mindig, nem örül túlzottan a feladatnak, de a parancs az parancs, ha nem végzi el, könnyedén kivégezhetik. Végül elveti magában mérgét, s halad tovább, az útra figyelve.

Hozzászólások száma : 65 Join date : 2010. Mar. 30.

*Ahogyan hősünk, a fejvadász halad egyenesen előre, oldalról mintha némi szél taszítaná le az útról. A lökések egyre erősebbek, és S'wor feje felett vastag felhőréteg keletkezik, mintha csak rá várt volna. Megered hát az eső, de a szél még mindig nem csillapodik. Ha hősünk odapillant, láthatja, hogy valami sűrű, gomolygó dolog közeledik töretlenül felé, nem kímélve növényt s állatot. Igen, egy szélelementál az.*

Hozzászólások száma : 17 Join date : 2010. Jun. 30.

Ahogy előrefelé halad, s a szél is megjelenik, azon küzdd, nehogy leessen, hiszen nem járna valami jól. Mély az a hágó, minden bizonnyal belehalna. Nagy nehezen halad előre, mikor is már az eső is megered. Szemével rejtek után kezd kutatni, ahol meghúzódhat addig, míg elmegy a vihar. Bár ilyen könnyű is lenne a dolga, de megpillantja a szélelementált, ahogy az egyre közelebb s közelebb kerül. Ha nem talál rejteket, akkor oldaláról egy tőrt kap elő, melyet a talajba kezd ütögetni. Amennyiben azt látja, hogy a fegyver sérülne, s nem halad előre, abbahagyja természetesen, ellenkező esetben megpróbálja jól beleütnia föüldbe, hogy legyen mibe kapaszkodnia, ha arra kerülne a sor.

Hozzászólások száma : 65 Join date : 2010. Mar. 30.

*Nem is kell sokáig rejtek után kutatni, hiszen hamar megtalálja - vagyis inkább a rejtek találja meg őt, ha szabad ilyet mondani. Ahogy egyre közelebb ér az elementál, és kirajzolódik hatalmas alakja, S'wor egyre kevésbé tud megkapaszkodni, és végül pedig szabályos tolni kezdi maga előtt a szél. Éppen jó helyre, hiszen a fejvadász alatt nemes egyszerűséggel egy helyen beszakad a talaj, mielőtt még lepottyanna a mélybe, és egy afféle kőcsúszdán suhan lefelé. Nagyot koppan a földön, de azon kívül, hogy belesajdul a hátsó fele, semmi baja nincs, épségben van. Ha körbenéz, afféle barlangban találhatja magát, körben, a falakon fáklyák vannak, és hátra, valamint előre vezet három-három járat. A háta mögül vízcsobogást, elölről pedig tűzropogás hallatszik. Vajon hősünk melyik utat választja?*

Hozzászólások száma : 17 Join date : 2010. Jun. 30.

Haladna előre, mikor is beszakad alatta a talaj, s csúszni kezd. Amennyiben hosszú az a csúszda, amely kialakult számára, s melyen lefelé száguldozik, akkor lábával lassítja magát, hogy ne túl gyorsan érkezzen a "szórakozás" végére. Hamarosan le is ér, kicsit koppan is a földön, ám nem törődik vele. Feláll szép lassan, miután körbenézett, hogy van-e valamiféle veszély, amely fenyegetne rá itt, majd mikor nyugtázta, hogy nem lát senkit, akkor figyel alaposabban is. Ekkor hallja meg egyik irányból a vizet, míg másikból a tüzet.
~Hm... További elementálok lennének? Vagy a víz már maga a folyó hegybeni forrása?~ Gondolkozik erősen. ~Úszni tudok, a víz kevésbé lenne talán veszélyes, ha olyan, a tűz pedig biztos meg is perzselne. Na meg amúgy is a vizet keresem. Legyen hát.~ Dönti el egész gyorsan a dolgot, vesz egy fordulatot, majd a víz hangjának irányába indul el az egyik járaton.

Hozzászólások száma : 65 Join date : 2010. Mar. 30.

[Only admins are allowed to see this image] *Úgy tűnik, S'wor nem kockáztat, tutira megy - legalábbis ez futhat át a fején - és el indul a középső járaton. Ahogy halad egyre beljebb, a levegő mintha úgy válna hűvösebbé, a falak eljegesednek, a padló síkossá válik. Lassacskán S'wor lehelete is meglátszik már, ahogyan kicsapódik a levegőben, és bizony egyre jobban fázik, sőt, szinte már-már didereghet. Azonban már éppen elviselhetetlenné válhatna ez a külsőséges hőmérséklet, amikor az alagút kicsit kiterebélyesedik, egyre szélesebb lesz, végül kilyukad egy nagy, jégtüskékkel (is) borított barlangba, minek talaja és teteje a színtiszta jég alkotta felszín. Veszélyes lehet, ha a fejvadász nem vigyáz eléggé, és megcsúszva beleesik az egyik jégtüskébe, de vissza térni már nem fog tudni, hiszen az alagút volt-nincs: eltűnt, mint a kámfor. Egy kicsit feljebb keskeny perem fut végig az egész barlangban, de azt ugye el is kéne érni... Viszont a padló néhány helyen elég instabilnak tűnik. Az is igaz azonban, hogy a vízcsobogás már nem is csobogás, sokkal inkább szuszogás, valahonnan távolról, de azért jobbnak tűnhet belegondolni, milyen lény az, amelyik messze van, és "horkolása" mégis idáig elhallatszik.*

Hozzászólások száma : 17 Join date : 2010. Jun. 30.

S'wor egyre beljebb halad a barlangban, ahogy a hang is bizonyára erősödik kicsit, habár hamar rá kell eszmélnie: nem vízcsobogás ez, hanem valamiféle horkolás, szuszogás. Kis idő kell csupán ahhoz is, hogy elérje a jeges helyszínt, ahol úgy döntene, hogy visszafordul, habár ezt sajnos nem tudja megtenni. Mögötte csak fal, mintha az átjáró nem is létezett volna. Vagy, mintha talán befagyott volna? Ki tudja. Alaposabban is körbe néz. Nem úgy képezték ki, hogy féljen a feladatok végrehajtása közben, habár tény, hogy ezt az érzést nem lehet teljesen kiírtani belőle, de annyira nem tart a szuszogó hangtól még. Oldaláról két tőrt vesz le, hogy ha kell, azokkal biztosítsa haladását, ha megcsúszna, azokat vágja a földbe, hogy megtarthassa magát. Már-már úgy akarja használni a két tőrt, mint a hegymászók a felszerelésüket. Így indul meg, felkészülve arra, hogy megcsúszhat, tovább a talajon.